Fogalmam sincs, hogy minap hogyan jutott eszembe ez a blog. És jé, megvan és még belépni is tudok. Éljen! Rengeteg idő eltelt mióta nem írtam ide. És így belegondolva régen milyen aktív kutyás életet éltünk Ziggyvel. Sajnos a munka és egyéb dolgok miatt háttérbe szorult ez a dolog. De igyekszem feléleszteni, ahogyan a túrázást is. Néha el kell jutnia az embernek arra a pontra, hogy eldöntse és belássa ami számára fontos, értékes. Én most jutottam el idáig. A kutyámmal való kapcsolat és sportolás vele az erdőben számomra felbecsülhetetlen.
