Jött az ötlet le kellene menni Balatonra! Én már régóta le akartam vinni, de még pici volt, meg hát az egyetem mindig keresztbe szervezett nekem, de most kifogtunk rajta :)
Próbáltunk taktikázni, hogy jó idő legyen, ahhoz képest, hogy egész hétre esőt mondtak, nagyon jó idő volt a héten, kivétel csütörtök, mikor mi Balatonra megyünk! Elindultunk lesz, ami lesz. Itthon készülődünk, látja rajtam Ziggy a kutyázos felszerelésemet, előkerül a hátizsák, nyakörv..stb. Ő már akkor tudta, megyünk vhova. Ekkor nálunk még csepergett az eső, de ő sziklaszilárdan, nehogy itthon hagyjuk az autó mellett feküdt, alig tudtam behívni, hogy ne már egy csatakos kutyát vigyünk =)
Elindultunk izgatott volt hova megyünk, ezelőtt egyszer volt hosszú úton (lásd Budapesti kiállítás). Jobban tűrte a dolgot a megszokott környezetben. Oda értünk, már körbe kellett rohangálni, hol is vagyunk. Kipakoltunk, majd apukám neki állt füvet vágni, így hogy ne legyünk útban elmentünk a parthoz. Közel van a part, megyünk, holt szezon alig vki, szimatolgat én nézelődök mi változott, megyünk megyünk, egyszer csak kutya ugatás, egyik szemem Zigen másikkal nézem, hol milyen kutya ugat mi van, látom bent barnálik egy kutya jó van mondom, majd a tudatomig el is jutott, hogy közben meg egy Weimari vizsla ugorja át a kerítés és rohan felénk ugatva, nem túl barátságosan, egy- két mpercig, csak néztem mi legyen, legjobb döntésnek tűnt a hátra és indulás, Hála a Jóégnek, Zig is úgy gondolta most inkább nem verekszik menjünk, igaz kicsit rá kellett beszélnem, de beleegyezett :) Ez kb. az utca közepén történt, mi szépen nyugodtan vissza battyogtunk, majd visszanézve a másik kutya is kijött egy magyar vizsla. A gazdáról meg van a véleményem, mert jó akkora a kerítés nagyon ugrik a kutya jó van, de nem hallja, hogy ugta vagy vmi és kijön talán egy bocs vagy vmi...... ÁÁáá!!
Végül lejutottunk a parthoz, terelni való hattyúk is voltak! De ezeket képekben. Meg természetesen már kellett kutatni oszlott csontváz halért, amit a gazdának kell kitépni a szájából, hogy ez nem finom ám! Majd visszamentünk segíteni, mert igen Zig is tud segíteni, lemetszett ágakat ő elhordja az udvar minden egyes szegletébe és én nemhogy összefogok párat és egy helyre viszem, nem darabokban vadászhatom össze :D
Majd egy kis munka után a jól megérdemelt séta a nagy strandra, igaz se ide se a másikra ahol voltunk élőállatot nem szabad bevinni, de..... Ez nem volt olyan jó, mint a másik, lehet mert itt voltak emberek és nem tudtunk úgy magunk lenni, bohockodni pl.:Ziget becsússzantani a vízbe és hülye fejet vágni :DD vagy ott magasabb a part meg a víz, míg a másiknál szépen kihullámzik, Zig meg megy azt ráhullámzott a lábáról, ő meg gyorsan kikapta a vízből :DD
Íme egy- két kép, csak a hangulat kedvéért!
A terelésre váró hattyúk =)
A megfigyelő:
És az Istennek se akart normálisan ülni, hát még nézni :D
És ennyire fárasztó volt a nap, hogy a haza felé utat végig aludta!
