Jó régen írtam. Foghatnám sok mindenre, elfoglalt voltam, nem jutott időm rá, lusta voltam, sorolhatnám, de azt hiszem nem is ez a lényeg.
Egy kicsit más milyen lesz ez a blog. Ziggyvel most olyan hű de nagy dolgokat nem vittünk véghez és szerintem nem is fogunk. Arról meg nem áradozhatok mindennap, hogy milyen cuki vagy éppen nem cuki, mert pl.: behányt a szobámba és hajnalban takarítom :) Ezek olyan élmények, akinek van kutyája átéli. Az agilityt szeretném vele folytatni, de sok még körülötte a kérdés. Így egy kicsit költséghatékonyabb dolgot szeretnék Ziggyvel idén elkezdeni és ez nem más, mint a túrázás. Kicsit komolyabb szinten, de számomra még ésszerű határok közé szorítva. Azt mondták nekem, hogy nincs rossz idő csak rosszul felöltözött turista, na már most én ezzel nem értek egyet :) Lehet ezt kényeskedésnek is venni, de vhogy én nem igazán élvezem, ha a sárban nyakam töröm vagy a bugyimig vizes leszek, ráadásul én kutya nélkül el nem indulok túrázni és azért az ő érdekeit is szem előtt kell tartom és nem neki vágni 50 km-es túrának negyven fokban. Erre értettem az ésszerű határokat. Tényleg sokat szeretnék idén kirándulni, Hál' Isten ehhez több feltétel is teljesült, megszereztem a jogsit így jöhetünk- mehetünk és nem kell könyörögni, hogy vigyenek el, majd jöjjenek értünk. A másik nagy örömöm, ami még feldolgozás alatt áll, mert kicsit nehéz felfognom még, hogy az egyetemi éveimnek VÉGE. Van benne jó is meg rossz is, de hogy a sok hülyétől és a balfaszkodástól megszabadultam ennek nagyon- nagyon örülök, így lett is szabadidőm, amit lelkiismeret- furdolás nélkül arra használok ki / fel, amire csak szeretném, jó érzés! :) A túrázás miatt el is kezdtem egy bronzjelvényes túravezetői tanfolyamot, remélem hasznos lesz és megtanulom, hogy nem lehet elveszni az erdőben :D
Elöljáróban azt hiszem ennyi. Ígérem próbálom magam összeszedni és beszámolókat készíteni itt a blogon a túráinkról hű társammal, Ziggyvel :)
